Beltė
BELTĖ
Etymology
Cf. Latin surn. Beltiņš (RTAS 72), Bȩl̃tas k., Bel̃te k., Bel̃tes k., Beltes-kalns, Bȩl̃teni k., Bȩltani k., Bel̃tiņas k. ¹, bRuss. Бялт ², Polish. Bełt, Bełtek, Bełtowicz (SSNO I 120).
Pronunciation
/bʲɛlʲtʲeː/
SOURCES
1. J. Endzelīns, 1956, p. 97.
2. M. Biryla, 1969, с. 76.